Intenzív tartás

 

 

 

fogalma

 

 

A fürjeket zárthelyiségben, a földrajzi helytől és az éghajlati viszonyoktól függetlenül a termelés egész évben folyamatos, és mindezt, természet ellenes beavatkozás mellett.  Ökológiai szempontból is kedvezőtlenebbnek tartják mert az intenzív állattartás sokkal károsabb a környezetre, mint az extenzív.

 

 

 

 

lényege

 

 

 

 

 

 

A fürjek zárt térben születnek, sokszor ipari tápot esznek, és rövid életüket szűk ketrecekben töltik. Az intenzív tartás persze célszerű megoldás, így kis területen, olcsón, gyorsan (a fürj épp 3 hónap alatt éri el a vágósúlyt) lehet ellátni a húsfaló népet megfelelő arányúra tenyésztett állatokkal. Például mellméretüktől labilisan totyogó madarakkal. A fürjek természetellenes körülményektől meghülyülnek, agresszívak lesznek, gyorsan kimerülnek (a tojók például 6-8 év helyett csak 6 hónapig bírják), és még az ízük is rosszabb lesz. A sok fehérjével elért gyors hizlalástól és a kevés mozgástól a mellünk zsíros lesz és íztelen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Intenzív tartás lehet taposórácsos , és simapadozatú is ha:

 

 

 

 

 

- fürjek természetellenes tartása, ha abban nincs a madár számára kielégítő eszköz (pl. fürdő, kaparó, és tojóláda)  

- fürjek természetellenes kiaknázása (direkt tojástermelés elérése már 2. hónaptól, téli pihentetés helyett tojásra ösztönözni)

- olyan berendezés vagy eszköz ami, a fürjre nézve is sokkoló (pl. taposórács alkalmazása, szándékos 8-10 óra sötétség nem biztosítása, szándékos fűtés csak a tojástermelésért )

- az ideális létszám figyelmen kívüli hagyása (minden)1 m2-re számolva

 

 

következménye a japán fürjre nézve

 

 

Intenzív tartásban a fürjek, ipari körülmények közt, hol gépesítve, hol emberi beavatkozás legkisebb mozdulata mellett a taposórácson illetve természet ellenes körülmények közt, vagy zárt helyen zsúfolva várják sorsukat.  Az ilyen tartás mellett tartott fürj általában  6 hónapig él. Oka hogy 1 m2-n megengedettnél jóval többen vannak ezért:

 

 

 

 

 

- taposórács következményeként  felkopaszodó fürjek a porfürdő, tiszta levegő és természetes fény hiánya miatt , a rács okozta koptatása, és tolltépés miatt alakul ki

- sérülések, betegségek

- stresszes állomány

- elhullásból és takarítás hiányából adódó fertőzések

 

 

következménye az emberre nézve

 

(Zsírsav - Igor Blankov (Moszkvai Orvostudományi Labor) 1998-ban kiadott dolgozata alapján lefordítva)

 

 

A fürjek természetellenes körülményektől,

 

- a túlzsúfoltság miatt kevés mozgástól, majd

- a fentiekből stresszes állapot lép fel ezért meghülyülnek,

- agresszívak lesznek, csipkelődések vagy kannibalizmus fordul elő

- mentálisan és fizikálisan gyorsan kimerülnek (a tojók például 6-8 év helyett csak 6 hónapig bírják),

 

Ezért az ízük is rosszabb lesz. A sok fehérjével elért gyors hizlalástól és a kevés mozgástól a mellünk zsíros lesz és íztelen.

 

A fürjtojás tojássárgájának zsírjainak közel 2/3-a három zsírsavmolekulából állnak.

A zsírsavak arányát, a tenyésztők úgy állítják be, ahogy etetik illetve tartják a fürjeket. A többszörösen telítetlen zsírsavakat okszerű takarmányozással fel lehet dúsítani a tojás sárgájában. Ennek jobb élettani hatása lehet, ha a madarakat nem intenzív tartás mellett tenyészik. Az intenzív tartásnál telített zsírsav aránya jóval nagyobb illetve csak ez fordul elő (magyarul nem tartalmaz hasznos Omega zsírsavat), akkor érthető miért egészségtelen az ezen tartott állat és termékének fogyasztása. Az extenzív tartásnál, megnő a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya  a telítettekhez viszonyítva.

 

 

 

,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

leírása

szokásai

neme

 

 

 

kudarc

 

intenzív tartás

 

extenzív tartás

 

öko tartás

 

 

 

 

 

 

felépítése

betegsége

 

 

 

tudnivalók

 

 

 

 
 

Copyright 2009 - 2012. Gáspár János: Japán fürj   -  Designed by Gawi

 

,